Szent Erzsébet Karitasz Csoport

A karitász nem úgy „lelkiség”, mint a különböző imacsoportok. Természetesen nekünk is van lelkiségünk, amint reményeim szerint az alábbiakból kitűnik!

1995-ben Farkas Béla plébános kezdeményezésére alakult meg Szekszárdon a belvárosi plébánia karitász csoportja. Néhány önkéntes munkatárssal kezdte el elsősorban a szegények, a családi háttér nélkül élő idősek, hajléktalanok gondozását, amely élelmiszercsomag kihordásából, segítő beszélgetésekből, családlátogatásokból állt. Az érdemi munka 1997-ben kezdődött, amikor az egyházközség a tulajdonát képező Munkácsy utcai ingatlant 30 évre a karitásznak adta használatra. Ezzel megoldódtak a raktározási, ügyfélfogadási gondok. Ügyeleti szolgálatot vezettek be, amely azóta is működik. Jelenleg heti két alkalommal – hétfőn és szerdán délután – van kiadás (ruha, cipő, élelmiszer), a többi napon délelőtt 4 órás ügyelet alatt fordulhatnak a csoporthoz problémáikkal a segítségre szorulók.

A Szent Erzsébet Caritas Alapítvány is 1997-ben jött létre. Időközben a csoport létszáma is gyarapodott, és segítő tevékenységüket is ki tudták terjeszteni a nagycsaládosok, a katolikus óvoda és iskola, a cserkészek és a fogyatékkal élők támogatására is.

1999-ben helyet kapott az épületben a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat is, biztosítva Tolna megye és Szekszárd város egyre nagyobb számú ellátatlan szenvedélybetegeinek gondozását. A karitász keretén belül önkormányzati finanszírozással működő szenvedélybeteg-segítő szolgálat Szekszárdra helyezését a Pécsi Egyházmegyei Katolikus Karitász akkori igazgatója, néhai Szalay János atya álmodta meg, aki jelentős anyagi támogatás mellett gondos, atyai odafigyeléssel, jó tanácsaival segítette a csoportot.

A plébániai karitász csoport 2014 decemberében újjászerveződött. A csoport a Pécsi Egyházmegyei Katolikus Karitászhoz tartozik. Országos szervünk a Katolikus Karitász –Caritas Hungarica.

A konkrét feladatok ellátása mellett csoportunk havonta tart gyűlést, melyet imádsággal kezdünk, a napi igeszakaszok felolvasásával folytatjuk, az igékhez kapcsolódóan elmélkedést hallgatunk. Alkalmanként, ha idejük engedi, a plébános atya vagy az itt szolgáló káplán atya /vagy diakónus/ rövid tanítását is meghallgatjuk. Ezek után következik az aktualitások megbeszélése. Az együttlét imádsággal zárul.

Tagjaink részt vesznek a nagyböjti, úrnapi, októberi és adventi szolgálatokban is.

Nagyböjtben nyílt lelki napot tartunk. Novemberben ünnepi szentmise keretében ígéretet teszünk, valamint megáldott Erzsébet-kenyereket osztunk.

Karácsony előtt zárt körben, egy meghívott atya tanításával együtt ünnepelünk.

2016-ban szerveztünk utoljára „zarándok-kirándulást” más karitász csoportok és lelkiségek meghívásával Majkra Bacsmai László plébános atya vezetésével.

Kiket segítünk?

• családi háttér nélkül élő, segítségre szoruló idős embereket
• sokgyermekes szegény családokat
• krízishelyzetbe került családokat
• hátrányos helyzetű embereket, hajléktalanokat
• katolikus óvoda, iskola rászorultjait
• rokkantakat, betegeket látogatunk, sétáltatunk
• idősek otthonában élőket
• határon túl élő magyar iskolásokat (kárpátaljai Csonkapapi, Déva, Gyimesközéplok)

Mivel segítünk?

• anyagi természetű segítés: ruhanemű, cipő, mosószer, tisztálkodó szerek, háztartási eszközök, bútor, tüzelő, közüzemi díjak, gyógyszer, gyógyászati segédeszközök kiváltása, tanszer vásárlás, temetési segély, menzadíj kifizetése, nyári táborozáshoz
• nem anyagi természetű segítés: ügyintézés, idősek és betegek látogatása, lelki gondozás, börtönlátogatás

„A szakmai illetékesség az első alapvető követelmény, de egyedül nem elegendő. Emberekről van ugyanis szó, és az embereknek mindig többre van szükségük, mint pusztán szakmailag helyes bánásmódra. Emberiességre van szükségük... A keresztény ember programja – az irgalmas szamaritánus programja, Jézus programja – a „látó szív”. Ez a szív látja, hol van szükség szeretetre, és ennek megfelelően cselekszik.” / XVI. Benedek Pápa „Deus Caritas est/

Jelenleg több mint 30 fő önkéntessel dolgozunk. Vannak, akik rendszeresen, mások alkalomszerűen szolgáló testvérek.

„A szeretet kapcsolja össze a plébániai karitász csoport és az alapítvány résztvevőit, önkénteseket és hivatásos munkatársakat. Ez az alap ad nap mint nap erőt az önkénteseknek az ügyfelek sokszor nagy türelmet, megértést, elfogadást igénylő kiszolgálásához. Ugyanígy a RÉV szolgálat hivatásos szakembereinek a szenvedélybetegek szakszerű, szeretetteljes ellátásához.

Manapság nagyon sok a rosszkedvű ember. Borúlátó, siránkozó hangok dominálnak. Amellett, hogy tapasztaljuk a világban zajló sokszor nagyon fájdalmas eseményeket, kilátástalannak tűnő helyzeteket, mindig megjelenik az önzetlen segítségnyújtás, az összefogás – mondhatnánk: a felebaráti szeretet.

A karitászban mi is találkozunk a mélyszegénységben élők gondjaival, fájdalmaival. Lehetőségeinkhez mérten, szerény anyagi támogatásokkal – legyen az élelmiszer, ruha, bútor, vagy éppen a gyógyszerek kiváltása – igyekszünk orvosolni a hozzánk fordulók nehézségeit.

Mindezt csak azért tudjuk megtenni, mert mindig vannak jó szándékú, adakozó emberek, akik támogatják a karitászt. Lehet, hogy sokakban nem is tudatosul, hogy mindezzel ők a szeretetet gyakorolják. Pedig ez a lényege a segítségüknek.

Ezt a hozzáállást, szemléletet sajátíthatják el a karitásznál közösségi szolgálatot végző középiskolás diákok is. Részükre képzést is biztosítunk annak reményében, hogy a szolgálat nemcsak egy kipipálandó feladat lesz számukra, hanem új, értékes látásmódot is elsajátíthatnak. Közelről látva az elesetteket, rászorulókat érzékennyé válhatnak az önzetlen segítségnyújtásra.”

Szeretettel hívjuk és várjuk az önzetlenül segíteni akarókat, fiatalokat, idősebbeket, bárkit, aki szeretne tenni valami szépet Krisztusért! (Teréz anya után szabadon)

Végül idézzük Mindszenty József bíboros Emlékirataim című művéből a II. világháború után a fővárosi karitászünnepségen mondott, ma is érvényes szavait:

„Az alamizsna fészke sohasem az erszény, sohasem a ládafia, a fáskosár, a ruhatár, hanem az érző emberi szív. Legalábbis ez mozdít meg pénzt és anyagot helyéről a felebarát felé. Nos, sok minden elveszett a magyar földön, de a magyar szívek, akik szép szóért az ingüket is odaadják, hála Istennek, élnek.”

november 17–24.

Vasárnap	07.30 Újváros
	08.45, 18.00 Belváros
Hétfő	07.00 Újváros
	17.30 Belváros
Kedd	06.30, 07.00 Belváros
Szerda	17.00 Belváros
Csütörtök	07.00, 17.30, 18.00 Belváros
Péntek	06.30, 07.00, 18.00 Belváros
Szombat	07.30 Kórház kápolna
	17.00, 17.30, 18.00 Belváros
Vasárnap	07.30 Újváros
	08.45, 18.00 Belváros
Jelmagyarázat:  énekes mise |  csendes mise | †: elhunyt | cs.: család | t.: tagjai | lü.: lelki üdvéért